az április szélben elsodort két elhasznált zsepia kuka mellett - emlékeket hagytam ottfertőzött szavaimmal telitorkomfelköhögöm azt, mi bennem maradtbelőled: a hiány, hogy nem hiányzoma hiány a villamosról leszállva a kéregető kezei közöttma sem találnak megnyugvásra…

a porszemmegtörik arany fényben a levegőbena por szállvillamos ülések kopott kávéfoltjaibólkávéfolt a szám sarkána reggeli függőség maradványamint szerelmeseket, összeköt kettőnketbuda s pest tejeskávé-illatú reményea felhőkpillangóban úsznak továbba felnőttgyorsban a…

  a megállóban halványuló kérdőjeleket nézemönmagam karikatúrája a visszapattanó fénybenegy pakli szó a maszatos naplementében egy életen át tanulni − nem pislogni a vakubanyitott szemmel sétálni még az álomban isés nem félni csukott szemmel átlépni a…