az április szélben elsodort két elhasznált zsepia kuka mellett - emlékeket hagytam ottfertőzött szavaimmal telitorkomfelköhögöm azt, mi bennem maradtbelőled: a hiány, hogy nem hiányzoma hiány a villamosról leszállva a kéregető kezei közöttma sem találnak megnyugvásra…

Telihold. Ophelia sétál a galambürülékes-pisifoltos pesti utcákon.Kérdések helyett csakKitépett hajszálak mögötteFehér ruhája szimbiózisban a holdfénnyel.FelcsipegetettOphelia keres a madarak földjénTalán Hamletet?Talán az elhasznált álmait lepelbe csavarva a csillagok…

  a megállóban halványuló kérdőjeleket nézemönmagam karikatúrája a visszapattanó fénybenegy pakli szó a maszatos naplementében egy életen át tanulni − nem pislogni a vakubanyitott szemmel sétálni még az álomban isés nem félni csukott szemmel átlépni a…

végtelenül relatív az élet definícióját keresem és az időn gondolkodok. élet = idő az idő méri a lelket változásokra időzítjük be (micsoda szó!) magunkat  az árkok csak vannak. beleesünk. voltál már a halál közelében?  szándékosan. mínusz tíz fokban kihajolni…