Semmi sem él, és semmi sem halott

Semmi sem él, és semmi sem halott


Ophelia dühös és beteg

2015. április 09. - Tamás Dorka

  az április szélben elsodort két elhasznált zsepia kuka mellett - emlékeket hagytam ottfertőzött szavaimmal telitorkomfelköhögöm azt, mi bennem maradtbelőled: a hiány, hogy nem hiányzoma hiány a villamosról leszállva a kéregető kezei közöttma sem találnak megnyugvásra…

Tovább

kollektív üvegbura*

egy városnyi zaj ma a csendolvasok mellettedelférek a tekintetekben, a félrenézésekben, a sóhajokbanSylvia Plath üvegburája a kezeimbenüvegbura körülöttemaz aluljárós a kéregető kezei közöttma sem találnak megnyugvásra szívdobbanásaim a lift ajtaja nyekereg, klausztofóbiás…

Tovább

Ophelia Budapesten járt

Telihold. Ophelia sétál a galambürülékes-pisifoltos pesti utcákon.Kérdések helyett csakKitépett hajszálak mögötteFehér ruhája szimbiózisban a holdfénnyel.FelcsipegetettOphelia keres a madarak földjénTalán Hamletet?Talán az elhasznált álmait lepelbe csavarva a csillagok…

Tovább

words don’t happen – egy parafatáblára szögelt sorok

  a megállóban halványuló kérdőjeleket nézemönmagam karikatúrája a visszapattanó fénybenegy pakli szó a maszatos naplementében egy életen át tanulni − nem pislogni a vakubanyitott szemmel sétálni még az álomban isés nem félni csukott szemmel átlépni a…

Tovább
süti beállítások módosítása