az április szélben elsodort két elhasznált zsepia kuka mellett - emlékeket hagytam ottfertőzött szavaimmal telitorkomfelköhögöm azt, mi bennem maradtbelőled: a hiány, hogy nem hiányzoma hiány a villamosról leszállva a kéregető kezei közöttma sem találnak megnyugvásra…

Telihold. Ophelia sétál a galambürülékes-pisifoltos pesti utcákon.Kérdések helyett csakKitépett hajszálak mögötteFehér ruhája szimbiózisban a holdfénnyel.FelcsipegetettOphelia keres a madarak földjénTalán Hamletet?Talán az elhasznált álmait lepelbe csavarva a csillagok…

egyszer az összetört tányér vagyok a padlón, megkopott virágminták tarkítják testem. a repedések mentén írom meg magam. a fehér porcelánpor hullik belőlem rád. máskor az a légzés, ami megreped cselekvés közben. sárgás fény vetül testemre, csontig-lélekig hatol a meleg…

breathe in, breathe outmost lélek vagyok ismét, élek. ki tudja, talán a sok napsütés töltött fel energiával vagy a hasonló színű kabátom, amiben magam karikatúrájaként libbenek el előtted. nem beszélek, megteszik helyettem azt a szemeim. beléd próbálok látni, felvenni a…